A talaj életünk szerves részét képezi, mégis igen kevés figyelmet szentelünk neki. Itt az ideje, hogy felfedezzük elfeledett gyökereinket.

Porból lettünk s porrá leszünk: emberemlékezet óta kötődünk a talajhoz. Valójában mennyit is tudunk róla? Több száz évvel ezelőtt, amikor az emberiség nagy része a mezőgazdaságban dolgozott, az emberek tudatában voltak annak, milyen fontos is a talaj. Manapság azonban világunkban a legtöbb ember már nem gazdálkodik, és még csak kötődése sincs a vidéki élethez. Jelenleg a Föld népességének 55%-a városban él és az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) szerint ez az arány 2050-re 68%-ra fog növekedni. Porból a cementbe tehát?

A városokba történő vándorlás egyik következménye az az elvárás, hogy az étel egyszerűen csak „legyen” – a szupermarketekben, az ételszállítóknál, stb. Többnyire ügyet sem vetünk arra, hogy az étel honnan jön és hogyan készült.  És még kevesebb a száma azon embereknek, akik eggyel tovább mennek, és elgondolkodnak, hogyan segíti életünket bolygónk egyik szerves része, a talaj.

A talaj nagyon gazdag biodiverzitású és nélkülözhetetlen alkotóeleme a földi élőlények életének. A „Game on!” projekt küldetésének része, hogy felhívja a figyelmet a biológiai sokféleség megőrzésének fontosságára az éghajlatváltozás elleni küzdelemben. Keretein belül a magyar partner, a CEEweb a Biológiai Sokféleségért (CEEweb for Biodiversity) négy blogbejegyzésben foglalkozik a biológiai sokféleség témakörének egyik kevésbé emlegetett témájával: a talaj biológiai sokféleségével.

Ez az első blogbejegyzés a „Közös földünk” sorozatban, amely a „Globális Talajbiodiverzitás Atlaszban*” található nagyszerű munkán alapul.

A talaj abszolút mindenre jó

A talaj szó hallatán sok minden eszünkbe jut, jelentése emberenként változhat: lehetséges, hogy egy városi lakos a sárra gondol, míg egy földműves az életet gyarapító tápanyagokra. Az Atlaszban leírtak szerint a talaj „bolygónk élő, lélegző bőre”, amely több ezer éves biológiai és eróziós folyamatok eredményeként létrejött ásványok és élő organizmusok elegyéből áll. A talaj felásásakor megmutatkozó rétegek jól szemléltetik ezen folyamatokat. Párhuzamot vonhatunk ezen természeti jelenségek és a természeti csodák (pl. Grand Canyon) jelensége között. Ez utóbbiak hasonlóan alakultak ki az évmilliók alatt: erózió és az újabb és újabb anyag lerakódásának segítségével.  

A talaj egyik leglenyűgözőbb jellemzője, hogy sokféle variációja található meg a bolygón. A lenti térkép megmutatja, hogy a bolygó geológiája milyen változatos, számottevően eltérhet már egy országon belül is. Mindent figyelembe véve, a sokféleség egyik legfőbb mozgatórugója az éghajlat, amely éppúgy hatással van az állatfajokra és élőhelyükre, mint a talajra. Sokféle hatása lehet az éghajlatnak, számos tényezőt befolyásol: a hőmérsékletet (a talaj szintjén, alatta vagy fölötte), az éghajlati zónákat és a csapadékot – hogy néhányat említsünk.

A bolygón található élő organizmusok (állatoktól a baktériumokig) ugyanolyan fontosak, mint az éghajlat. Az élőlények adják a szerves anyagot, amely a talaj egyik kulcsfontosságú komponense. Olyan folyamatok során keletkezik, amikben részt vesz a trágya és az elhalt gyökerek lebomlása. Az emberi tevékenység egyre nagyobb hatást gyakorol a talajra – a földgazdálkodás és -művelés térnyerésével, valamint a földszint alatt élő állatok elszaporodásával.

Ezen sokféle körülménynek köszönhető, hogy a talaj a világon mindenhol az élet mozgatórugója. A Globális Talajbiodiverzitás Atlasz szerint a talaj hozzájárul az „élelem-, tüzelőanyag- és rostellátáshoz, a tiszta víz tárolásához, beszivárgásához és szállításához, a tápanyagkörforgás és a légkör összetételének szabályozásához, valamint a kulturális értékek biztosításához.”

A talajképződés harmadik és kétségtelenül legfontosabb tényezője az idő. Az évezredek alatt, a bolygóhoz hasonlóan, a földünket takaró talaj is jelentős átalakulásokon ment keresztül. Az élet felbukkanása nem mehetett volna végbe azon gazdag, merőben változatos és különleges összetétel nélkül, amit talajnak hívunk – ez magától értetődőnek tűnhet, hiszen az egész bolygó és légköre megváltozott.

Továbbá, a talaj is megváltozik idővel, és 100-1000 éves biológiai ciklusokon belül akár teljes átalakuláson is keresztülmehet. Ezek az idő múlásával járó változások néha természetesek, a változó körülmények eredményei, azonban az utóbbi időkben az emberek éghajlattal való kapcsolatának változása táplálta. Ezek a változások csak felgyorsultak, ahogy a Föld arculatát egyre inkább átalakítottuk saját szükségleteinkhez.