Hamarosan itt van a Méhek (május 20.) és a Biodiverzitás világnapja (május 22.). Ebből az alkalomból tesszük közzé Fiatal Nagyköveteink írásait, melyekből személyes kapcsolódásuk és élményeiken keresztül szerezhetünk tudományos ismereteket egy-egy természeti élettér növény- és állatvilágáról és az értékek védelméről. Budapesttől egy kőhajításnyira, vagy éppen messzi, de a szívhez nagyon közeli helyekre látogattak el ifjaink. Asztalos Anikó a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem természetvédelmi mérnök szakos hallgatójának tollából ajánljuk a következő rövid tanulmányt.

A Szilas-tó és környékének természetvédelmi értékei

Budapest 15. kerületében élek és nem tudtam, hogy a lakóhelyem környéken van e tájvédelmi vagy természetvédelmi besorolású terület. Így meglepetésként ért, mikor a kerületi újságot olvasva rádöbbentem, hogy a Szilas-tavat, amit mi csak Nevesincs-tóként szoktunk emlegetni, nemrégiben, pontosan 2019-ben természetvédelmi területté nyilvánították. Ezért kézenfekvőnek tartottam, hogy mindenképpen ezt válasszam a cikkem témájának.

A Szilas-patak és a körülötte található erdő, valamint a Szilas-tó a Pólus center nevű bevásárlóközpont mögött helyezkedik el. Testközelből szerettem volna tapasztalni mindazt, amiről az újságban olvastam. Ahogy sétáltam és kiértem a város betonrengetegéből, megláttam a szépen csordogáló Szilas-patakot. Szöget ütött a fejembe vajon hány ehhez hasonló erdős terület lehetett itt amíg a város el nem kezdett terjeszkedni és építkezni. Ezáltal pedig mennyi pusztítást végeztünk a minket körülvevő természetben.

A Szilas-patak a Gödöllői-dombságból ered és a Dunába torkollik. Érdemes még tudni, hogy a Cinkota mellett található Naplás-tavat is ennek a pataknak a felduzzasztásával hozták létre, amely már 1997 óta természetvédelmi terület, valamint Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize.

A patak jobb partján a tanösvény az Újpalotai kiserdő mellett vezet végig, amely nagyon gazdag növény- és állatvilággal rendelkezik.

Az erdő növényvilága:

A védett terület faállománya szerencsére többségben őshonos fajokból áll. A kocsányos tölgy (Quercus robur) a legjellemzőbb, valamint különféle nyárfajok, mint például a szürke nyár (Popolus canescens). De a patak mentén fehér füzek (Salix alba) is találhatók. Sajnos azonban özönfajok is gyökeret vertek a területen. Ilyen például a zöld juhar (Acer negundo), ami nagyon gyorsan terjed, ezzel pedig elveszi a teret az őshonos növényfajoktól, aminek a következménye az lehet, hogy egyeduralkodóvá válhat egyes előhelyeken. De szerencsére erről itt egyelőre szó sincs. A terület legnagyobb botanikai értékét viszont nem a fák adják, hanem az itt élő lágyszárú flóra képviselői, mivel az idősödő faállomány remek feltételeket biztosít az aljnövényzetben élő fajok számára. A gyepszint legdominálóbb faja a borostyán (Hedera helix,) amely sokszor a fák törzsét is teljesen behálózza. De erdei pajzsikát (Dryopteris filix-mas) is találunk az aljnövényzetben. Felfutó komlót (Humulus lupulus) is elég sokat látunk, melyek legtöbbször vízesés szerűen lógnak le a fákról.

A védett fajok az erdő belső részén találhatóak. Többek között védett orchideafajok, mint például fehér madársisak (Cephalanthera damasonium) és a széleslevelű nőszőfű (Epipactis helleborine) is. Az utolsó két említett fajból körübelül 600-600 tő él ebben az erdei környezetben, mely a legtöbbnek számít a fővárosban. Ezen fajok védelme érdekében nem vezet sétaút az erdő belsejébe és kérik is táblák formájában az ide látogatókat, hogy ne térjenek le a kijelölt patak menti sétaútról.

Az ősz vége fele már nem sok színt lehetett látni, de a Közönséges kecskerágók (Euonymus europaeus) termésének élénk rózsaszín színe kitűnt a komor erdőből.

Az erdő állatvilága:

Ez a természetvédelmi terület, döntő többségében fával borított élőhelyekből áll. Ez pedig egyértelműen meghatározza az itteni élővilág összetételét. Számos állatfajnak ad otthont ez a mintegy 20 hektárból álló erdő. Köztük ízeltlábúaknak, kétéltűeknek, számos madárfajnak és még néhány emlősnek is.

Az ízeltlábúak közül a skarlátbogárral (Cucujus cinnaberius), valamint kevés egyedszámmal, de előfordul a kis szarvasbogár (Dorcus parallelipipedus) is, amely védett faj.

Kétéltűek tekintetében szintén két fajt tudok megemlíteni, az erdei békát (Rana dalmatina) és a zöld varangyot (Bufo viridis) melyek szintén kis számban, de jelen vannak.

Az erdő egyértelműen leghangosabb és szabad szemmel is látható, leglátványosabb lakói a madarak. A legértékesebb csoportot a költőfajok képviselik ugyanis ők nem csak ideiglenesen, hanem utódnevelés szempontjából tartósan keresik fel ezt az élőhelyet. Ilyen költőfaj például a vörös vércse (Falco tinnunculus). A Szilas-tó menti erdőségek otthont adnak továbbá a harkályok közül a nagy fakopáncsnak (Dendrocopos major), a zöld küllőnek (Picus viridis), a fekete harkálynak (Dryocopus martius), valamint a védett egerészölyvnek (Bueto bueto) is. Az énekesmadarak közül a barátposzáta (Sylvia atricapilla), a csilpcsalpfüzike (Phylloscopus collybita), a fülemüle (Luscinia megarhynchos), és az énekes rigók (Turdus philomelos) fészkelnek rendszeresen itt.

Emlősök közül az őz (Capreolus capreolus) rendszeresen megfigyelhető itt és a környező mezőgazdasági területeken egyaránt, de a nyest (Martes foina) és a vörösróka (Vulpes vulpes) is előfordul az erdőben.

És bár az itt élő lepkepopulációról nincs túl sok információm. Azonban látogatásom során találkoztam egy példánnyal, melyet sikerült lefényképeznem. Kísérletet tettem arra, hogy meghatározzam és úgy gondolom ez egy Atalanta-lepke (Vanessa atalanta) amely szintén védett faj. Lencsevégre kaptam egy szitakötőt is, ami szintén azt mutatja, hogy az itt élő fajok biodiverzitása elég színes.

A Szilas-tó és élővilága:

A fővárosban mára sajnos elég kevés vizes élőhely maradt fent, köztük pedig már alig találunk olyat, amely még őrzi eredeti állapotát. Majdnem a Szilas-tó sorsa is megpecsételődött a város terjeszkedésével és az M3-as autópálya megépülésével. Hiszen az M3-as autópályától körülbelül 200 méterre helyezkedik el a tó, aminek a nagy része fákkal és náddal (Phragmites australis) eltakart mocsárnak tűnik. Pontosan emiatt tud igen különleges állatfajoknak otthont biztosítani. Emberi szemmel zavaró lehet, hogy a nád eltakarja a nem túl nagy tó elég nagy részét, de az itt élő állatok számára a nád tökéletes élőhelyet biztosít. Nagyon sok madárfaj költ bennük, mint például a kis vöcsök (Tachybaptus ruficollis), a nádirigó (Acrocephalus arundinaceus) és még sok másik is. Tehát kijelenthetjük, hogy a nád nagyon fontos szerepet tölt be egy tó élővilágának szempontjából.

A tó egyik legnagyobb értéke a különleges halfaunája. A széles kárász az egyik legjelentősebb (Carassius carassius), mely fajnak Budapest területén belül ez a Szilas-tavi az utolsó vadon élő állománya, de országosan is elég kevés helyen található meg. Ez annak köszönhető, hogy a betelepített ezüstkárász (Carassius gibelio) kiszorítja a széles kárászt élőhelyeiről. Sok tógazdaságban és a Szent István Egyetemen is szaporítják a széles kárászt, ahová a Szilas-tóból is szállítottak anyahalakat. Ez a növényekkel benőtt sekély vizű tó megfelelő élőhelyet biztosít a vörösszárnyú keszegnek is, amely a szintén itt élő ragadozó halfajnak, a csukának (Esox lucius) kitűnő tápláléka. A halakon kívül ugyan kevés példányú, de állandó állomány alakult ki a mocsári teknősökből (Emys obricularis). Az emlősök közül a fokozottan védett vidra(Lutra lutra) alkalmi látogatója a területnek.

Veszélyeztető körülmények:

Mint a képen is látható a kihelyezett táblákat sajnos gyakran megrongálják. De a területen előforduló vandalizmus sajnos plusz anyagi ráfordítást is von maga után, ráadásul a kikapcsolódni vágyó kirándulók programját teheti tönkre a rongált terület látványa. A terület természetvédelmi kezelését a Főkert Nonprofit Zrt. látja el. Civil szervezetek is gyakran szerveznek szemétgyűjtést a területen, melynek köszönhetően több száz köbméter hulladék került már ki az erdőből. Sajnos még mindig gyakori jelenség az illegális szemétlerakás és a szemetelés, amit próbálnak pénzbüntetéssel visszafogni, de van, akit sajnos még ez sem tántorít el a környezetkárosítástól.

A zaj és a szennyezett levegő is veszélyezteti ezt az igen értékes területet. Mint már korábban említettem az M3-as autópálya közelsége behallatszik az erdőbe. Az elsuhanó járművek hangszennyezése és a kibocsátott kipufogógáz jelentős mértékű. Ezért is kérik az arra járókat, hogy tartózkodjanak mindennemű hangoskodástól az állatvilág védelme érdekében.

Az önkormányzat feladatát az is megnehezíti, hogy a terület magántulajdonban van. De nem is egy, hanem 140 tulajdonos kezében. Az önkormányzat pedig próbál valamilyen megoldást találni annak érdekében, hogy a kerület is jól járjon, de a tulajdonosok se károsuljanak.

A tulajdonosok tarvágást kívánnak végrehajtani a területen erre pedig lehetőségük is van mivel a jelenlegi természetvédelmi jogszabályok lehetőséget biztosítanak a tarvágásra a védett erdőkben is. Én nem tudom eldönteni, hogy a tarvágás jó e vagy sem. De egy erdővédelemmel foglalkozó könyvben egy nagyon jó meglátást olvastam, ami talán legjobban tükrözi az én véleményemet is az az, hogy amiben nem muszáj, abba nem kell nekünk emberi erővel beavatkozni. Hiszen nem tudhatjuk biztosan, hogy a tarvágás után őshonos fajjal történik a felújítás.

Az erdőknek megvan a saját képessége arra, hogy a bizonyos elszaporodásra hajlamos tagokat szabályozni, fékezni tudja. A keletkezett kisebb-nagyobb károkat az életközösség képes megszüntetni, regenerálni. Az őserdei vagy természetes állapotban lévő erdőben az életközösség harmóniája következtében erdővédelmi beavatkozásra nem volt és nincs is szükség.

Összegzésképpen szeretném megemlíteni, hogy a terület biodiverzitása kiemelkedően gazdag és nagyon fontosnak tartom, hogy ezt a fővárosban található kis „paradicsomot” melyből elég kevés maradt fenn fenntartsuk, óvjuk és mindent tegyünk meg a fennmaradása érdekében.

Felhasznált irodalom:

• A képek, melyek a cikkemben szerepelnek, saját készítésű fényképek.
• Dr. Varga Ferenc (2001): Erdővédelemtan című könyve
• A Főkert Nonprofit Zrt. hivatalos honlapja: www.fokert.hu
• A természetvédelmi terület tanösvényén kihelyezett táblákról készített saját jegyzetet használtam föl.