„A beporzó fajok létfontosságú szerepet játszanak bolygónk egészséges ökoszisztémájának megőrzése érdekében. Nélkülük sok növényfaj nem lenne képes a szaporodásra, ami később a teljes táplálékláncban negatív láncreakciókat indítana be. „– Horváth Anna Game on - Fiatal Nagykövetünk rövid tanulmányát olvashatjátok a méhek világnapja alkalmából, amiben áttekinthetjük hogyan veszélyezteti a beporzó rovarvilág és ezzel együtt a méhek populációját az éghajaltváltozás és bizonyos emberi tevékenységek, mint például a peszticidek alkalmazása a mezőgazdaságban. Emlékeztetőt kapunk arról, hogy milyen kisebb egyéni és nagyobb rendszerszintű lépésekkel védhetjük meg hasznos és szorgos élőlénytársainkat. A következő bekezdésekben Anna tanulmányát olvashatjátok tovább.
A beporzóknak köszönhetjük a világ virágos növényeinek több mint 75%-ának beporzását, beleértve azokat a növény fajokat is, amelyek táplálékot jelentenek számunkra. Azon túl, hogy ételt biztosítanak az asztalunkra, arról is tesznek, hogy a különböző növényfajok genetikai sokfélesége fennmaradjon. Ennek köszönhetően a növényfajok a beporzásuk – mint szaporodási stratégia – révén könnyebben alkalmazkodhatnak a környezeti tényezők változásaihoz.
A beporzó fajokat fenyegető veszélyek közül az egyik az élőhelyük pusztulása. Az emberi populáció folyamatos növekedésével párhuzamosan növekednek a mezőgazdasági területek, illetve a városi területek. Így csökkenek a beporzók (és más fajok számára) elérhető természetes élőhelyek, ellehetetlenítve az élelem és menedékek felkutatását. Élőhelyeik nem csupán átalakulnak, feldarabolódnak (fragmentálódnak) is, ami a populációik elszigetelődéséhez vezet, csökkentve ezáltal a genetikai sokféleléset, így a beporzók érzékenyebbek lesznek a környezeti stresszekkel szemben.
Másik súlyos veszélyeztető tényezőjük a peszticidek használata. Sok peszticid mérgező a beporzókra, és közvetlenül megölheti őket, vagy ronthatja a navigációs képességüket. Ez magukra a beporzó populációkra is pusztító hatással van, illetve a tőlük függő növényekre is. A probléma megoldható lenne, gazdálkodók és kertészek bevonásával, melynek során olyan gyakorlatokat alkalmaznának, melyek mellőzik a peszticidek használatát. Ilyen lenne például az integrált növényvédelem és a vetésforgó.
Az éghajlatváltozás szintén nagy veszélyt jelent a beporzókra is. A hőmérséklet és a csapadékmintázatok változásával a növények virágzása és a beporzók megjelenése közti összhang megszűnik. Ezenkívül az éghajlatváltozás hatással lehet a növények által termelt nektár és pollen minőségére, mennyiségére, ami aztán a beporzók egészségére és túlélésére lesz hatással.
A beporzók védelme érdekében több irányból is lépnünk kell. Fontos az élőhelyeik védelme, megőrzése, fenntartása, akár új beporzóbarát élőhelyek létesítése. Ez elérhető őshonos vadvirágok, cserjék, fák ültetésével, amelyek nektárt és virágport biztosítanak beporzóink számára a vegetációs időszakban. Az élőhelyeknek rendelkezniük kell továbbá fészkelőhelyekkel és menedéket kell tudjanak biztosítani.
A következő stratégia, amivel segíthetjük a beporzókat, és megállíthatjuk a diverzitásuk csökkenését, a peszticidek elkerülése a gazdálkodás során. Ezt a már fentebb említett integrált növényvédelemmel kiválthatjuk, amely során a gyakorlat a kártevők okozta problémák megelőzésére összpontosul, még mielőtt azok megjelennének. Szükség esetén nem mérgező kártevő-szabályozási módszereket lehet alkalmazni. A vetésforgó és a kísérő ültetés szintén segíthetnek csökkenteni a növényvédőszerek iránti igényt.
Az oktatás, szemléletformálás és figyelemfelkeltő kampányok szintén fontos szerepet játszhatnak a beporzók védelmében. Azáltal, hogy felhívjuk a figyelmet a beporzók fontosságára és az őket fenyegető veszélyekre – amik végső soron minket emberek is fenyegetnek – cselekvésre ösztönözhetjük az embereket, közösségeket és döntéshozókat. Itt gondolhatunk akár óvodai, iskolai beporzóbarát kertek létesítésére, vagy akár a kertészeti és gazdálkodási peszticidmentes gyakorlatok népszerűsítésé, beporzóknak megfelelő élőhelyek kialakításának támogatása akár urbánus környezetben.
Végezetül fontos felismerni, hogy a beporzók védelme nem csak az egyes fajok védelmét jelenti, hanem egész ökoszisztémák védelmét. A beporzók diverzitásának előmozdításával hozzájárulhatunk a bolygónk ökoszisztémáinak egészségének és ellenálló képességének megőrzéséhez, és támogathatjuk ezzel azt a számtalan növény-és állat fajt, amelyek túlélése szintén a beporzók szorgos munkájától függ.
Borító fotó: Horváth Anna
Fotó: Szigetvári Csaba