Ládák Romániában
A geoláda általában egy változó méretű tároló. Minden láda tartalmaz egy jegyzetfüzetet (úgynevezett logbookot), egy tollat vagy ceruzát és apró cseretárgyakat, amelyeket a ládázók hagynak benne. A ládák mindegyikének egyedi GC-kódja van. Fából készült érméket, ún. SWG-ket is találhatsz a ládákban. Ezeket nyugodtan megtarthatod emlékbe.
Vulkán a víz mélyén
A Szent Anna-tó az egyetlen vulkanikus eredetű tó Közép- és Kelet-Európában. A Csomád masszívum két kráterének egyikében található. A tónak nincs befolyó forrása, vize csak csapadékból pótlódik. Ennek eredményeként egy különleges és nagyon törékeny ökológiai rendszer alakult ki itt. Az erdélyi kultúra fontos részét képezi az a régi legenda, amely a képződmény történetét és a név eredetét őrzi. A rejtekhely felkutatása közben megismerheted a tó és a környező hegyek néhány jellegzetességét.
Medve-tó
A Medve-tó a világ legnagyobb heliotermikus tava, és az egyetlen ilyen tó Európában. Érdekessége, hogy pontosan ismerjük keletkezésének dátumát. 1875-ben az esőzések következtében beszakadt a föld a sókarszton, és a hatalmas üreget az ott átfolyó patakok töltötték fel.
A Medve-tó Natura 2000-es védett területen fekszik. A pontokat bejárva felfedezheted a környéken található tavakat, természeti képződményeket és élővilágot.
A víz őrei
A Duna, forrásától a Fekete-tengerig megtett, több mint 2800 km-es útján számos lenyűgöző tájjal ajándékozza meg az Európában kirándulni vágyókat. A geoláda helyszíne talán az egyik legbámulatosabb és legizgalmasabb ezek közül, a Vaskapu-szoros. Ez valójában nem egyetlen szoros, hanem egy több mint 130 km hosszú, több szakaszból álló völgy-rendszer. A legszűkebb szakasza a Kazán-szoros, ahol a folyó szélessége alig 150 méter. Ez a multi-cache egy erdei sétára hív, útban a Trescovăț csúcs felé, ahonnan a Vaskapu-szorosra nyíló kilátásban gyönyörködhetünk.
A vulkán szeme
Az Alsórákosi Geológiai Komplexum országos jelentőségű védett terület. A Komplexumot a több mint egymillió évvel ezelőtt lezajlott vulkáni tevékenység nyomai tették ismertté. A 20. században aktív kőbányászat folyt a területen, ami nagyban hozzájárult a jelenlegi táj arculatának kialakulásához.
Ez a multi-cache a Geológiai Komplexum három legfontosabb látványosságához kalauzol el.
A túzok birodalmában
Szalonta és környéke vizes terület volt, ahol a folyóvizek lápokat, mocsarakat és szigeteket alakítottak ki. A folyómedreket a 19. században szabályozták, ami a mocsarak kiszáradásához és a területek mezőgazdasági hasznosításához vezetett. A megmaradt háborítatlan területek, az úgynevezett Pannon-gyepek ma már igen értékes és veszélyeztetett élőhelyek. A Cséffai-halastavak – Radványi-erdő Natura 2000 terület különösen fontos a madarak, főleg a túzok számára. Ezt a fajt, amelyből Romániában már csak mintegy 40 példány él, nehéz meglátni, és nemzetközi együttműködésre van szükség a megőrzéséhez. Jelenleg a szalontai populáció az egyetlen életképes állomány az országban.
A víz meséje
A romániai Bihar-hegységben található Pádis karsztfennsík egyedülálló és tudományos szempontból jelentős terület. A sziklákkal körülvett terület számos karsztos képződményt, köztük barlangokat, víznyelőket és jégbarlangokat rejt. A fennsík vízrajza lenyűgöző, mivel vizei a felszín alatt, a sziklákban utat törve, búvópatakokként hagyják el, hogy majd a sziklákon túl bukkanjanak újra a felszínre. Egyedülálló mikroklímája változatos növényzetet hozott létre, alacsony tengerszint feletti magasságokban északi és alpesi fajok találhatók. Ez a természetvédelmi terület átfedésben van más védett területekkel, és számos védett növényfaj él itt, mint például az európai zergeboglár, több tárnics és orchidea faj, turbánliliom, réti kardvirág, kereklevelű harmatfű.
A romániai tevékenységet a Milvus Csoport vezeti
A “Milvus Csoport” Egyesület egy nem kormányzati, nonprofit szervezet, amely a madarak és a természet védelméért elkötelezett. A természetvédelem, az oktatás, a kutatás és a tanácsadás területén dolgozik azon, hogy Románia jobb hely legyen a madarak, az élővilág és az emberek számára.
